Mitől ér célba az egyik ötlet, és miért sikkad el a másik? Miért fontos történetünket a különböző kommunikációs csatornákhoz igazítani? 

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre ad választ Carmine Gallo- Storytelling, a történetmesélés ereje című könyve. Carmine Gallo kommunikációs coachként kiemelkedően sikeres vállalatok felső vezetőinek segít a kifinomult storytelling-technikák elsajátításában: ügyfelei közé tartozik a Coca-Cola, Intel, Microsoft stb. Mindnyájan történetmesélők vagyunk - vallja Gallo- Nem nevezzük annak magunkat, de nap, mint nap mesélünk. Bár évezredek óta osztunk meg egymással történeteket, a sikerhez szükséges képességek az iparosodás korszakában nagyon különböztek azoktól, amelyekre ma szükségünk van. Soha nem volt még ilyen fontos, hogy történet formájában el tudjuk adni ötleteinket. 

 Az ötlet a 21. század valutája: az információs korban, a tudásgazdagságban mindenki annyit ér, amennyit az ötletei. A történet pedig az az eszköz, amellyel ezeket az ötleteket átadjuk egymásnak. Gallo szerint a hatékony kommunikáció alapját az üzleti életben is a történetek képezik. Akár konferencián tartunk előadást, akár befektetők előtt prezentáljuk az ötletünket, hallgatóságunkat elsősorban nem adathalmazokkal, hanem hiteles és érzelmeket kiváltó történetekkel tudjuk meggyőzni.

Hadd mutassak be egy történetet a könyvből:

Pólóárusból sztárproducer

"Mark Burnettnek rengeteg ideje volt átgondolni a történetét a londoni Heathrow-ról a Los Angeles-i nemzetközi repülőtérig tartó 8 ezer km-es úton. Nem volt se lakása, se munkája, pár száz dollár volt minden vagyona. Vonzó önéletrajzot sem tudott felmutatni: bár korábban a brit fegyveres erőknél szolgált, huszonkét éves volt, és nem végzett egyetemet. Már a repülőúton elhatározta, hogy megírja a történetét, és megtanulja nagyon-nagyon jól előadni. Bár nem volt amerikai, két fontos jellemvonása jelentősen hozzájárult az amerikai álom megvalósításához: az optimizmusa és az önbizalma. 

Mark 1982. október 18-án ért földet Los Angelesben, London szegénynegyedéből való, munkásosztálybeli kölyökként, csak odaútra szóló jeggyel. Barátja, Nick jó hírekkel várta a reptéren: talált egy gazdag Beverly Hills-i családot, akik bentlakásos bébiszittert kerestek. Mark még aznap este elment hozzájuk. Elsőre nem igazán tetszett nekik: egyrészt nem volt tapasztalata, másrészt Los Angelesben nem volt szokás, hogy fiú legyen a gyerekfelügyelő. Ezenkívül Mark nem olyannak tűnt, mint aki jeleskedne a házimunkában. Ám aztán egy nagyon meggyőző érvet dobott be: az analógia hatásos narratív technikájával rávilágított, hogy egy volt brit ejtőernyős a házban egyenlő a biztonsággal, mintha egy bébiszittert és egy testőrt alkalmaznának egy személyben. Jó fellépése a megérkezésétől számított huszonnégy órán belül álláshoz juttatta. Az első feladata az volt, hogy pakoljon ki a mosógépből. A későbbi tévés producer ahhoz hasonlót addig még soha nem látott. 

Mark két évet töltött el gyermekfelügyelőként. Kitapasztalta a gazdagok szokásait, és értékes tudásra tett szert a sikerről, ami később a televízióipar csúcsára juttatta. Ráébredt, hogy életének története egy üres lap, ő maga pedig a szerző, aki tetszés szerint vezetheti az események fonalát. Azt is felfedezte, hogy tehetsége van a storytellinghez, amivel el tudja adni az ötleteit. Ezt a tehetségét aztán a strandon kamatoztatta. 

Ha Mark papírra veti első üzleti tervét, nem kellett volna sokáig írnia: vásárolj pólókat 2 dollárért, és add el tizennyolcért. Mivel bódébérlésre nem volt pénze, egy kerítésből bérelt ki egy 3 m-es szakaszt: ennyit tudott fizetni. Sohasem dolgozott értékesítőként, nem vett részt ilyen irányú képzésben, sőt könyvet sem olvasott róla. Ennek ellenére sikereket ért el, mert ismerte a storytelling lényegét: Az emberek attól szeretnek vásárolni, akiben megbíznak, akit a barátjuknak tekintenek. A barátok pedig nem eladnak, hanem mesélnek- mondta.

Mark megtanulta a dél-kaliforniai tengerparti városkába, Venice-be látogató rengeteg különböző ember érdeklődése szerint alakítani a pólók mögötti történeteket. Megtanulta, hogy az elemző típusú vevőket - mérnököket, orvosokat, tudósokat - tényekkel és adatokkal lehet meggyőzni: Ők azt akarták tudni, hogyan készült a póló és hogy vajon tartós lesz-e a varrás, én pedig tömör és lényegre törő válaszokat adtam- mondta Mark. 

Rájött, hogy az érzelmes típusba tartozó vásárlókat kevésbé érdeklik a tények, és inkább akkor csábulnak el, ha megtapintották a póló anyagát, és megcsodálták a színeit. Mark nekik arról beszélt, hogy kik és hol készítették a pólókat, és milyen szaktudás kellett ehhez. 

Erre mondják a színház világában, hogy a közönségnek játszik: ott a járdán tanult meg olvasni a közönség lelkében, és úgy alakította az elbeszélést, hogy az megszólítsa őket. Két évig árulta a pólókat, sok ezer különböző rendű és rangú embernek, akik a föld legkülönbözőbb tájairól látogattak oda. Olyan jól ment neki az értékesítés, hogy minden hónapban egy nap alatt megkereste az 1500 dolláros bérleti díjat, a maradék bevétel nagyrészét pedig jól menő ingatlanüzletekben kamatoztatta.

1988-ban megvásárolta a "Survivor" című brit túlélőshow észak-amerikai jogait, majd később megálmodta a "The Voice" című tévéshowját is, ezzel beírva magát a televíziózás történetébe...."

Camine Gallo könyvében mintegy ötven kiváló történetmesélő, többek között Steve Jobs, Richard Branson, Oprah Winfrey példáján keresztül megtanulhatjuk a storytelling alapelveit és technikáit, továbbá praktikus tippeket is kaphatunk, hogy minél jobb történetmesélőkké váljunk!

A könyv megrendelhető a bookline.ro, valamint a libri.hu áruházakban! Ugyanakkor, ki is kölcsönözhető nálunk, ebben az esetben kérjük írjanak privát üzenetet a folyóirat facebook oldalán!

Készítette:

Farkas Szabolcs